Az erdő mint élőhely felfedezése 1

Érzékszervi élmények – játékosság

Ehhez levesszük a cipőnket és a zokninkat, majd egy kendővel bekötjük a szemünket. Megpróbálunk vakon sorba állni, és hátulról megragadjuk az előttünk álló személy vállát. Mezítláb, „hernyóként” most egy darabig sétálunk az erdőben. Csak az elöl álló, azaz a „hernyó” feje tartja nyitva a szemét. Bár nem látunk semmit, valószínűleg így jóval többet tanulunk meg a talaj különböző textúráiról, mintha nyitva lenne a szemünk.

Kiegészítés

Hogy a játékosság is helyet kapjon ebben az érzékszervi élményben, a következő helyzetet is megteremthetjük: a mozdulatlan „hernyó” mérete miatt kissé ingatag lábakon áll. Az elöl haladó személy jelzésére az egész „hernyó” lassan a jobb oldalára fekszik. A „hernyó tagjai” oldalra gurulnak, majd megpróbálnak újra felállni. Természetesen igyekezniük kell, hogy ne engedjék el egymást. Ez azonban aligha sikerül, és reménytelen zűrzavar alakul ki, amíg a vak „hernyótagok” újra egy egész „hernyót” nem alkotnak. Ez a forgás többször is előfordulhat a vándorlás során.

Következtetés

A hernyó egyes tagjai elválnak egymástól, és minden csoporttag most vakon, négykézláb vándorol valamilyen irányba. Előre nyújtott kezeikkel tapintják ki a környezetüket.

Egy bizonyos idő elteltével a vezető rendszeres időközönként hangjelzést ad (pl. megüti a triangulumot). A keletkező hang segítségével mindenki megpróbál visszatérni a középpontba. A „hernyó” újra összeáll, és visszavándorol a kiindulási pontra. Ott levesszük a szemkötőket, és közösen megrajzoljuk azt a helyet, amelyet vakon tapintottunk meg a kezünkkel.

Ezután minden csoporttag először egyedül próbálja meg újra megtalálni a kérdéses helyet. Akik úgy gondolják, hogy rátaláltak a megfelelő helyre, nem árulják el, hanem visszatérnek a kiindulási pontra. Egymás után a csoporttagok kis túrákat szerveznek a feltételezett helyre. Csak a végén derül ki a valódi hely.

Séta az erdőben felfedező feladatként

(A részleteket lásd a PDF-fájlban)

Forráshivatkozás:

Tartalom: Klemens Niederberger, a CH WALDWOCHEN együttműködésével, a Svájci Gyermek- és Ifjúsági Szövetségek kiadásában, 1990?

Támogató:
– Flavio Cotti szövetségi tanácsos, FDHA
- Erdészeti Igazgatók Konferenciája (FDK)
- Oktatási Igazgatók Konferenciája (EDK)

Támogatók:
- Svájci Környezeti Nevelési Központ (SZU)
- Világ Természetvédelmi Alap (WWF)
- Svájci Természetvédelmi Szövetség (SBN)
- Szövetségi Környezetvédelmi, Erdészeti és Tájvédelmi Hivatal (BUWAL)
- Svájci Erdészeti, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL)
- Erdészeti Központi Hivatal (FZ)
- Svájci Erdészek Szövetsége (VSF/ASF)
- Svájci Ifjúsági Szervezetek Munkaközössége (SAJV)
- Svájci Tanárok Szövetsége (LCH)
- Svájci Szülői Szervezetek Fóruma (FSEO)

szerzői jog: CH Forest Weeks, Zofingen

Fotók: Klemens Niederberger, Peter Frey, Philippe Pomont és mások