Emberhalász

Amikor Jézus beszélt, az élővé vált. Nem unalmas, elméleti előadásokat tartott sok elvont szóval, hanem gyakran használt képeket. Mi, emberek, szeretjük a képeket. A képek jobban megmaradnak az emlékezetünkben. A képek szemléltetik a dolgokat, és könnyen emlékszünk rájuk – különösen akkor, ha köze van az életünkhöz is. És azok a képek, amelyeket Jézus használt, köze voltak a hallgatóságához. Vegyük példaként a mennyországról szóló példázatokat (Máté 13. fejezet). Egy egész fejezet, amelyben Jézus képek segítségével szól az emberekhez és tanítványaihoz. A hallgatóság között sok paraszt volt, és erre irányulnak a négyféle földről szóló példázatok – az a szó, amely nem csak a jó talajra hullik, vagy az a kép, amelyben az ellenség elveti a magot, és elpusztítja a jó magot. Voltak ott háziasszonyok is, nekik szól éppen a kovász képe, vagy a halászháló, ami természetesen illik a környék halászaihoz az úgynevezett galileai-tengeren – a Genezáreti-tavon.

De ha most azt kérdezzük magunktól, hogy vajon melyik képet használta Jézus legelőször, az egyáltalán nem tűnik olyan egyszerűnek. És ha már így kérdezem, akkor biztosan nem az imént említettek közül egyet sem. Ez már biztos. A halászhálóról szóló példabeszéd áll legközelebb a mi képünkhöz, mert abban is a halászatról van szó. Most már természetesen a legtöbbünknek beugrik. Arról az eseményről van szó, amikor Jézus a Genezáreti-tó partján sétált, meglátta Péter és András hajóját, és így szólt hozzájuk: „Gyertek, kövessetek engem! Emberek halászaivá foglak tenni titeket!” Egy esemény, amelyet valójában sokan ismerünk. De szerintem érdemes még egy kicsit alaposabban megvizsgálni:

Gyertek utánam! Emberek halászaivá teszlek benneteket!

Így szól a Máté 4:19, tehát ez az első kép, amit Jézus használt. Halászokat lát, és egy számukra ismerős képet hoz fel: a halászatot. Csakhogy nem halakat kellett volna fogniuk, hanem embereket. Igazából vicces, sőt, teljesen furcsa – mondanád. Emberek halászata? Hogyan tudnák ezt megtenni? Halászok ugyan, de egyikük sem csinált még ilyet soha.

De tudjátok, ez gyakorlatilag egy állásajánlat volt. És egy tanulószerződésről volt szó. Jézus a tanár, ennek a kettőnek pedig a tanítványainak kell lenniük. Tehát még nem kellett tudniuk, hogyan kell embereket halászni. Jézus azt mondja: „Gyertek, kövessetek engem!” És hozzáteszi: „Emberek halászaivá teszlek titeket!” Tehát egy olyan iskolába kellett járniuk, ahol megtanulhatták, hogyan kell embereket halászni.

Tanárok, diákok és egyéb katasztrófák

Tanár, iskola, diák? Ez gyakran szörnyen hangzik a fülünknek. Végül is ez folyamatos tanulást jelent, ráadásul ott vannak a vizsgák, és bizonyos tanárok is rendkívül idegesítőek lehetnek. Igen, ezt én is tudom. De foglalkozzunk egy kicsit ezekkel a dolgokkal.

Nos, ez az iskola nem egy általános vagy középiskoláról szól. Nem, ez egy szakiskola. A szakma az emberek halásza. Az iskola célja, hogy végül emberek halászává válj. Arról szól, hogy elérjük ezt a célt. Ti is még iskolába jártok. Tudjátok, ez arra szolgál, hogy felkészítsen benneteket egy későbbi szakma elsajátítására. Jelenleg feltehetitek magatoknak a kérdést: Mi haszna van annak, amit itt matematikából tanulunk? De képzelj el egy építészt (aki házakat tervez), aki nem tud számolni. Semmi sem lenne rendben, a falak ferdeek lennének, a padlók is, és a legrosszabb az lenne: egy emelet beomolhatna csak azért, mert nem tervezték úgy, hogy egy bizonyos terhelést elbírjon. És mindez néhány téves számítás miatt. A következmények végzetesek lennének.

Tehát az iskola szükséges ahhoz, hogy szakmát tanulhassunk, a szakma pedig ahhoz, hogy később megélhetést biztosítsunk magunknak, családot alapítsunk, lakást szerezzünk vagy házat építsünk, és idős korunkban egy kis nyugdíjat is élvezhessünk – de ez csak akkor lehetséges, ha évekig dolgoztunk.

Én magam is évekig ültem az iskolapadon. Először 10 évig jártam iskolába, majd hozzáadtam egy 11. évet, mivel nem találtam szakmunkásképzést. Ezt követte egy év üzleti iskola, majd további 3 év üzleti iskola a szakmunkásképzésem alatt. Végül olyan képzést kaptam, hogy irodai munkát végezhessek. Később visszatértem az iskolapadba, hogy alaposan tanulmányozzam a Bibliát. (Itt természetesen meg kell említenem a saját iskolai tanulmányaimat is.)

Emberhalász – ez az a hivatás, amelyet Jézus kínál nekünk.

Az álláshirdetés

Az újságokban és az interneten is találhatók álláshirdetések. Egyszer hoztam ide is egyet. Ebben szerepel, hogy milyen munkáról van szó, milyen követelményeknek kell megfelelni, és gyakran az is, hogy mit kínálnak (a szakmunkásképzés során ez még kevés, alacsony gyakornoki bér, később azonban már jelentős összeg is lehet).

De tudjátok, nem elég csak megnézni egy ilyen álláshirdetést, mint ez itt. Nem, először reagálnunk kell rá. Egy újságban vagy az interneten megjelenő álláshirdetés esetében ez azt jelenti, hogy először is kapcsolatba kell lépnünk a megfelelő céggel. Ehhez általában pályázatot kell írni. Először is kifejezned kell az állás iránti érdeklődésedet. Jézussal is nagyon hasonló a helyzet. Ő is állásajánlatot tesz, de ez önmagában nem elég. Természetesen nem kell először jelentkeznünk erre a tanulószerződéses képzésre, de reagálnunk kell, amikor Jézus azt mondja: „Gyertek, kövessetek engem! Emberek halászaivá teszlek benneteket.”

Különböző emberek reakciói

A két férfi egy csónakban ült, amikor Jézus megszólította őket, miközben hálóikat vetették. Hogyan reagálhattak volna a férfiak?

Mondhatták volna: „Ez egy bolond. Most itt hagyjuk a csónakunkat, és kövessük ezt a tanítót? Nem, azt semmiképp sem!” És egyszerűen tovább hálóztak volna.

Azt is mondhatták volna: „Várj egy percet, Jézus, lassíts egy kicsit! Annyi dolgunk van. Később követünk téged.” Tudjátok, Jézus éppen ilyen reakciókkal találkozott. Különböző emberekkel találkozott:

Ekkor odalépett hozzá egy írástudó. „Mester” – mondta –, „követni foglak, bárhová is mész.” Jézus így válaszolt: „A rókáknak van barlangjuk, a madaraknak fészkük; az Emberfiának azonban nincs helye, ahol pihenhetne.” Egy másik, az egyik tanítványa így szólt Jézushoz: „Uram, engedd meg, hogy először »haza« menjek, és elintézzem apám temetését.” De Jézus így felelt: „Kövess engem, és hagyja a halottak, hogy eltemessék halottaikat!” (Máté 8:19–21)

Jézus egyértelműen kifejtette, mit jelent az, hogy az Ő tanítványa legyen valaki. Nem egyszerűen csak azt mondja ennek az írnoknak: „Rendben, követni akarsz engem.” Hanem megmutatta neki, mit jelent valójában vele tanulni. Azt is jelenti, hogy fel kell adni a „normális” körülmények között élvezett különféle kiváltságokat. A rókáknak van barlangjuk, a madaraknak pedig fészkük. Jézusnak azonban nincs helye, ahol pihenhetne.

Majd a második emberhez fordult, aki azt mondta, hogy először el akarja temetni az apját. Tudjátok, ez az apa nagy valószínűséggel még nem is halt meg. Valójában azt jelenti, hogy meg akarja kapni az örökségét, és csak utána követné Jézust. Vagyis akkor, amikor az apja meghal, és ő már a kezében tartja az örökségét.

Mi is rengeteg ilyen kifogást találhatunk ki, mielőtt készen állnánk arra, hogy Jézust kövessük (ha egyáltalán követni akarjuk őt). Ma talán azt mondanád: „Jézus, még nem csináltam meg az összes házi feladatomat.” Kicsit később talán azt mondanád: „Ó, most fejeztem be a tanulmányaimat, most szeretnék egy kicsit dolgozni és családot alapítani.” És egy kicsit később talán azt mondanád Jézusnak: „Egy kicsit élvezni akartam a nyugdíjas éveimet.” De Jézus azt mondaná neked: „Bármennyire is fontosak ezek a dolgok, ne rejtőzz el ilyen lustaságra hivatkozó kifogások mögött. Kövess engem!” Vagy ahogy ennek az embernek mondja: „Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el halottaikat!” Nem tudjuk pontosan, hogyan reagáltak ezek a két férfi. Talán ezt szándékosan hagyták nyitva, hiszen mi is ilyen döntés előtt állunk, amikor Jézus hív minket. El kell gondolkodnunk azon, mit jelent Jézust követni, és ennek megfelelően kell meghatároznunk a prioritásainkat is.

Simon (Péter) és András reakciója

A csónakban ülő két férfi egészen másképp reagált. Elhagyták a csónakot. Menekültek (bár zokni akkor még nem létezett), és követték Jézust. Most már kijelentem, hogy ez minden bizonnyal a helyes döntés volt. Hasonlóképpen tíz másik ember is követte Jézust. Közülük néhányan szintén halászok voltak

A szakmunkásképzés, a szakiskola, a vizsgák

Most egy új életszakasz kezdődik számukra, a két fiúnak és a többi tíz férfinak. Most már van egy tanáruk, aki irányítja őket. És a tanórák egyáltalán nem unalmasak. Hamar rájönnek, hogy Jézus nem olyan tanár, amilyenre az általános iskolából emlékezhetnek. Nem, Jézus felülmúlja az összes tanítót. Voltak, akik csodálkoztak azon, ahogyan tanított. Az egyik ilyen tanítás végén (a Biblia 3. fejezetében) ez áll:

Amikor Jézus befejezte beszédét, a tömegek mély benyomást kaptak tanításától, mert nem úgy tanította őket, ahogyan az írástudók tették, hanem hatalommal. (Máté 7:28–29)

Jézusnak volt a valaha volt legizgalmasabb üzenete, sokkal izgalmasabb, mint az enyém itt.
De nemcsak a tanítás volt izgalmas, hanem az is, amit Jézus tett. Ezzel mutatta meg, hogy ő több volt, mint egy közönséges ember. Vele a sánták hirtelen újra járni tudtak, a vakok látni kezdtek, és több ezer embert (csupán 5000 férfit) etettek meg, noha csak 5 kenyér és 2 hal volt.

De ahogyan az a szakiskolákban is lenni szokott, itt is voltak próbák. Többször is próbára tették a tanítványok Jézus iránti bizalmát. Gyakran elbuktak – de néha sikerrel jártak.

Ekkor Jézus időnként két-két tanítványt is kiküldött, megbízva őket, hogy gyógyítsák meg a betegeket és űzzék ki a gonosz szellemeket (Máté 6:7–13). Hatalmat is adott nekik erre (különben egyáltalán nem működött volna). A tizenkettő pedig elment, meggyógyította a betegeket, kiűzte a démonokat, és felszólította az embereket, hogy forduljanak el gonosz cselekedeteiktől, és forduljanak Istenhez. A tanítványok tehát nagyon gyakorlati tanulságokat szereztek, nem csak az osztályteremben ültek.

Összességében elmondhatjuk, hogy ez egy tanulságos, izgalmas, gyakorlati lecke volt Jézussal. És ezek a leckék elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy később el tudják látni azt a feladatot, amelyet Jézus rábízott rájuk – az emberek halászatát. Jézus felkészítette őket a feladatukra.

Tudjátok, egy dolog igazán lenyűgöz engem Istenben, Jézusban. Isten nem csak odadob nekünk egy papírt, amin le van írva, mit kell tennünk, majd magunkra hagy minket azzal a feladattal. Nem, három évet szánt arra, hogy kiképezze azt a tizenkét tanítványt.

Így cselekszik Isten velünk is. Nem csak kész feladatot ad nekünk, és hagy minket magunkra. Nem, ő velünk akar járni az úton.

És az iskola után?

De mi lesz ezután, miután befejeztük ezt a szakiskolát? Jól van, Jézus időt fektet belénk, a képzésünkbe. De mi lesz azután, hogy letelt ez a három év képzés? Hadd mondjam el nektek: akkor sem hagy el minket. Az egész képzés arra szolgál, hogy megtanuljunk bízni benne, és ez vonatkozik arra a feladatunkra is, hogy Jézus számára embereket halásszunk. Ott is teljes mértékben tőle függünk.

Nem véletlenül mondja Jézus a „nagy megbízatás” elején – amikor Jézus a tanítványokat a világba küldte azzal a céllal, hogy a jövőben embereket halásszanak: „Minden hatalom adatott nekem a mennyben és a földön. Menjetek tehát...” (Máté 28:18–19a). Nem a saját erőnkből kell végrehajtanunk ezt a megbízatást, hanem abban a bizalomban, hogy NEKI – Jézus Krisztusnak – adatott minden hatalom.

Jézus egy másik képpel is tanította nekünk ezt a tényt.

„Én vagyok a szőlőtő, ti pedig az ágak. Aki bennem marad, és én is őbenne maradok, az bőséges gyümölcsöt terem; nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:5)

Fontos, hogy a képzés után is kapcsolatban maradjunk Jézussal. Nélküle nem tudunk gyümölcsöt teremni, sőt, az emberek halászata sem lehetséges anélkül, hogy Ő „ott lenne”. Jézus azokban él, akik hajlandók követni őt, erről biztosít minket.

Záró gondolatok

Az emberek megszabadulnak a sötétségtől és a világosságba lépnek, megszabadulnak a haláltól és igazi életet találnak Vele – ezek Isten legfőbb gondjai. Nem akarja, hogy akár egyetlen ember is elvesszen. Ezért szól a tanítványainak szóló felhívás: „Gyertek, kövessetek engem! Én embereket halászókká teszlek titeket!” Részt vehetünk ebben a legfontosabb tervben, amelyet Isten minden ember számára szán, azáltal, hogy embereket halászókká képeznek ki minket, és így mi is embereket nyerünk meg Jézusnak. Ezek az emberek nem a tóban vagy a folyóban fulladnak meg, hanem bűntudatukban és bűneikben fulladnak meg, ha nem tapasztalják meg Isten bocsánatát. Ezért van szüksége Jézusnak erre a képre. Ezért szerepel ez a szakasz az elején, amikor tanítványait hívta. Majd a Máté evangéliumának végén a kör ismét bezárul – amikor Jézus a tanítványokat a világba küldi. És ez a küldetés csak Jézus Krisztus visszatérésével ér véget. Addig is arra vagyunk hívva, hogy ott, ahol élünk, ahol iskolába járunk és ahol dolgozunk, embereket nyerjünk meg Jézusnak.