Mentsétek meg Burghildét… és a Nutella-kenyeret!

Nyári tábor – Lovagtábor

Úgy öltözködni, mint a lovagok, úgy lakni, mint a lovagok, úgy viselkedni, mint a lovagok, és hősi módon megmenteni egy várkisasszonyt, mint a lovagok. Mindezt átélhettük az ETG Erlen ifjúsági csoport egy kicsit másfajta nyári táborában.

Minden egy teljesen átlagos vasárnap reggelen kezdődött az istentiszteleten. Az egész gyülekezet szeme láttára a mi kedves kastélykisasszonyunkat, Burghilde-t, túlerőben lévő fekete lovagok rabolták el. A megdöbbent király tehetetlenül kénytelen volt végignézni mindezt. De kihasználta ezt a lehetőséget, és felhívást tett közzé új lovagjelöltek toborzására. Lovagi kiképzést kínál nekik. Cserébe azonban mindenkitől megköveteli, hogy hajlandó legyen kockára tenni az életét Burghilde kiszabadításáért.

A romok felújítása

Ilyen körülmények között indult el 2004 nyarán a SOLA programunk, jó 30 gyermek és tinédzser részvételével.

Már csütörtök reggel elindultunk a tinédzserekkel a romunkba (ott vertük fel a sátrakat), ahol a lovagi kiképzést végeztük el. Kedvesen megengedték, hogy a tábor ideje alatt a Lieli (LU) településen található Nünegg-romot – ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Baldeggersee-re – saját céljainkra használhassuk.

A csütörtököt és a pénteket a rom kiépítésével töltöttük. A még jól megőrzött alapfalakba beépítettünk egy konyhát, a mosdóhelyiséget és különböző, két emeletes hálószobákat a lányok és a fiúk számára. Ez elég jól működött. Gerendákat helyeztünk a lőrésekbe, és azokat zsaluzólapokkal fedtük le. Ha nem volt más megoldás, építőtámaszokat (Stipper) használtunk. Az építkezés nagyon munkaigényes és fárasztó volt. Az anyagok szállításához szükségünk volt egy kis teherautóra, amelyet természetesen nem lehetett közvetlenül a rom bejárata elé parkolni...

A tábor kezdete

Szombaton megérkeztek a fiatalabb lovagjelöltek is, hogy bátran segítsenek nekünk a vállalkozásunkban. Néhány apró táborfelszereléssel végleges formát öltött a romunk, és megkezdődhetett a lovagi kiképzés. Az első képzési téma az volt, hogyan lehet tájékozódni a sötétben (egyfajta éjszakai kincskeresés). 

Lovaggá avatás

Vasárnap

Vasárnap reggel istentiszteletet tartottunk. A felfedező tájfutás után délután workshopokkal folytattuk a programot, amelyek során belekóstoltunk a lovagok szakmájába. Készíthettünk koronát és fátylat a hercegnőnek, íjat és nyilakat a vadásznak, zászlót és címert a várunknak, különféle hangszereket a trubadúroknak, valamint csengővel ellátott sapkát az udvari bolondnak. Este a „Stöckle” játékkal szórakoztunk. Ez a játék a hét hátralévő részében a kedvenc játékunk lett! 

Hétfő

Mindig szem előtt tartva azt a célt, hogy a hét végén kiszabadítsuk Burghildét, elindítottunk egy próbafutamot. Ebben a terepjátékban az volt a feladat, hogy különböző kis játékok során megszerezzük az anyagot a kedves hercegnőnk hordozószékéhez. Csak a teljesen összeállított trón segítségével tudtuk kiszabadítani a „gyakorló hercegnőnket”. A délutáni pihenőidőben lehetőségünk nyílt további hangszerek készítésére, igazi szénnel való rajzolásra, övek készítésére, valamint ónból érmék és egyéb tárgyak öntésére. A nap zárásaként egy újabb éjszakai játék keretében gyakoroltuk az ellenfelek várainak felgyújtását. Később a gyerekek kimerülten, egymás után zuhantak bele a várszobáinkban található mennyezeti ágyakba.

Kedd

A kedd egy lovagi tornával kezdődött, amelynek során további lovagi készségeket gyakoroltunk. Ide tartozott a lándzsa kezelése, az erőpróba fatörzs-dobással, a szögverés, valamint az ügyességi feladatok, mint például a szappanpálya átkelése stb. Délután útra keltünk egy másik lovagi nemzetséghez, hogy ott segítséget kérjünk veszélyes vállalkozásunkhoz. De mekkora volt a csalódás, amikor négy óra gyaloglás után csak egy elhagyatott romot találtunk. Úgy döntöttünk, hogy megengedünk magunknak egy kis pihenőt, és a magunkkal hozott „ponyvákkal” ott, a tó másik oldalán táborozunk le.

Szerda

Hajnalhasadtával sietve indultunk vissza, de nem tudtuk kihagyni, hogy a tóparton ismét alaposan megtisztálkodjunk. Láthatóan kipihenten és felfrissülve tettük meg az utolsó emelkedőt vissza a várunkhoz. De senki sem számított arra, ami ott várt ránk. Romjainkat idegen lovagok foglalták el. Nem volt más választásunk: harcolnunk kellett, hogy visszaszerezzük a várunkat. Egy gyorsan összeállított faltörő kos és vízballonok fegyverzetével rohantuk meg a várat. A heves küzdelem hosszan elhúzódott! Frissen fürödve, ahogy voltunk, szirupmal, vízzel, liszttel és fűrészporral öntöttek le minket. De végül sikerült. Az összes idegen lovagot elűztük, vagy megkötöztük és bekötöttük a szájukat, majd őrizetbe vettük őket. Az egész várat rendbe kellett hozni, és mire mi is újra viszonylag tiszták lettünk, már ragyogott ránk az esti nap, és ismét élvezhettük jól megérdemelt álmunkat.

Csütörtök

Reggel műhelymunkákkal foglalkoztunk, ahol lovagi sisakokat készítettünk, ólmot öntöttünk, bibliáinkat kötöttük be stb. Délután pedig még utoljára felkészültünk a hátralévő felszabadításra. Egyfajta „Brennball”-t játszottunk, igaz, egy kis szurdokban. A négy állomás szappanpályákon és kis kötélpályákon keresztül vezetett. A labdával a meglehetősen kiszáradt folyómederben játszottunk.

Péntek

Péntek reggel a felderítőink jelentették, hogy megtalálták Burghilde nyomát. Természetesen azonnal útra keltünk, és az út valóban Burghilde-hez vezetett. De ő ezer lakatkal volt egy fához láncolva. Megkezdődött az egész lovagi időszak legnagyobb csatája. Ecsetekkel és festékkel harcoltunk. A fekete lovagoktól el kellett venni az összes kulcsot, hogy szegény Burghilde-t és a Nutella-kenyérjét végre kiszabadíthassuk. A munka befejezése után diadalmas menetben tértünk vissza a kastélyunkba. Ott megkezdtük az előkészületeket a nagy lovagi ünnepségre, amelyet estére hirdettek meg. Egy ünnepi vacsora és a tánc, ének és színház formájában nyújtott remek szórakozás után teljesült legnagyobb kívánságunk. Minden lovagjelöltet a király lovaggá ütött.

Szombat

Mivel küldetésünket teljesítettük, és minden újonnan kinevezett lovagot feladat várt szülőföldjén, úgy döntöttünk, hogy lebontjuk szállásunkat, és hazatérünk. És ha nem halt meg, ott is minden lovag bátran szolgálja királyát.

A lovagok mindennapjai – Szerepek

A kastélyunkhoz természetesen tartozott egy király, egy szerzetes és az udvari bolond. Időnként meglátogatott minket a kereskedő, aki különféle édességeket hozott magával.

Egyházi

A várszerzetes feladata az volt, hogy minden este összehívja a lovagokat, és elmeséljen nekik egy történet egy részét. Más
képzett lovagok pedig ezt részletesebben elmagyarázták. Az imádság és a csendes elmélkedés lelki témájaként Józsué könyve foglalkoztatott minket. Akárcsak Józsué, mi is Isten lovagjai vagyunk, és a király megbízásából harcolunk érte és birodalmáért. Edzenünk kell, és újra és újra meg kell kérdeznünk az Ő akaratát.

A kastély szelleme

Várunkban minden nap meglátogatott minket egy várszellem, aki minden nap észrevétlenül elvégezte a feladatát. Így egyszer az összes csapra ajándékpofát kötöttek, virágok díszítették az udvarunkat, és egyszer valakit még a WC-be is bezártak. Minden este megbeszéltük a megfigyeléseinket, és tippeket adtunk arra, ki lehet a szellem...

Esti mese

Alvás előtt, romantikus tűzfény mellett élvezhettünk egy mesét. Így Till Eulenspiegel, a bolond kalandjai kísértek minket a lovagias álomba.

Érdekel?

Ha további információkra, a SOLA-DVD-re vagy bármilyen tippre van szüksége, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk: www.etg-buchwiesen.ch

• Tartalom és kép: Forum Kind 3/06. szám, 17. oldal. 2004-es nyári tábor egy romépületben, ETG Erlen.
  
  © Copyright www.forum-kind.ch
• Szerző: Anja Höneisen